Összesen 74 perc ajtótól ajtóig.
Úgy 16 percig tartott kiérni a margitszigeti futópályáig - jó kis pörgős zenét hallgatva, dinamikus sétával, természetesen. Bemelegítésnek pont megtette.
A hat éve tartó punnyadás és a ki tudja milyen állapotban lévő bokasérülés miatt vérmes reményeim nem voltak, de azért reméltem, hogy legalább a kör felét bírni fogom séta nélkül. Nem sikerült, egyszer le kellett állnom - remek dolog az önáltatás, azonnal ráleltem arra az okosságra, hogy csak a térköves részen kíméltem a bokám. Így összesen 17 perc jött össze, ami finoman szólva sem az a fényes eredmény. Na de majd visszafelé, gondoltam.
Ezúttal kicsit tovább bírtam, hogy sétával szusszanjak, de amint átléptem a táv felét, a vádlimban erősödő nyomás miatt be kellett iktatnom két rövidebb pihenőt is. Illetve kellett a francokat, csak így alakult. A terv az volt, hogy majd a futásban belehúzok, és megnézem, ez mire elég.
16 perc lett a vége, azaz összesen 33 a nagy kör. A szigeten ettől nem voltam feldobódva, de most, hogy körbenéztem a neten viszonyításképp (tényleg 5350 méter a pálya? nem tűnt annyinak), így elsőre, három sétát beiktatva ez nem is olyan borzalmas. És ha meglesz a kör egyben, nem lehet bonyolult levinni 25 perc alá, vagy még tovább.
Egyébként sem ez a lényeg, hanem az érzés, ami utána jött. Húsz év foci után azt hittem, hogy nem szerezhetek új xp-t izomláz kategóriában, erre a bokámnál semmi gond nem jött elő (szerencsére), ellenben combban klasszikusan feszített rúgó effektus alakult ki, és amikor épp nem rúgtak szét, vádliországban sem éreztem ilyet soha. A forró fürdő a comb részt megoldotta, a vádli ellenben maradt - a lépcsőzés hazafelé is érdekes volt, de a holnap reggel innen nézve kimondottan izgalmasnak ígérkezik.
Viszont hazafelé nagy hirtelen megkívántam némi nyers zöldséget, ami persze most nincs itthon ugyan (zsosz), de már ezért abszolút megérte.
Végezetül a napi betevő jótanács: ha épp nincs jobb ötleted, hogy kezdjél el dolgokat, felesleges ezt túltervezni, az in medias res tökéletesen megoldás lesz.
Jut eszembe: igen, ez pontosan az, aminek látszik. Azaz nem, nem csak az, természetesen. Mindenkinek üdv az itteni végeken.
